2011. július 22., péntek

Nem lesz ZEBRA!!!

Kedves Olvasóim,

korábban mint azt sokan tudjátok és támogattátok: Zebrát kezdeményeztem a Posta és Egészségház közé az ordasi útra.
Mai napon megkaptam írásban az Önkormányzattól a Zebrára vonatkozó döntésüket:

NINCS  MÓDJÁBAN  az Önkormányzatnak arra, hogy a pályázatból megvalósított mozgáskorlátozott parkolót megszüntesse, ezért a jelenlegi feltételek miatt a gyalogos-átkelőhely kialakítása nem megvalósítható.


Mivel a Zebra 3 m széles lehet ( amely már érintené az akadálymentes parkolót), majd még 5 méter hosszan meg kellene szüntetni a kiépített parkolókat, hogy így biztosított legyen a "személygépkocsival 5 méteres távolságon belül megállni tilos" jogszabályi feltételnek, ezért a tervezett helyszínen a jelenlegi kialakítás miatt a gyalogos-átkelőhely kialakításának jogszabályi akadálya van.

Nagyon sajnálom és köszönöm mindenkinek a támogatását!
Megpróbáltuk, rajtunk nem múlott!!!
Sajnos előre kellett volna gondolkodni és a mozgáskorlátozott parkolót hátrább kellett volna kialakítani...

Most már csak imádkozhatunk, hogy ne történjen súlyos baleset mikor elindul az iskola-óvoda szezon.

Üdv: Tünde

2011. július 21., csütörtök

Hogyan keletkezik jégeső?

,,Hogy eshet nyáron jég? Mi kell ahhoz, hogy jégeső alakuljon ki?"


      ,,Felhő közeleg, beborul az ég, / zúg és dübörög, fenyeget a jég! / Mindent letarol, ami üde, zöld! / Mindjárt ideér! Megremeg a föld" - Gryllus Vimos ismert dalában így mesél a jégesőről, amelyet az elmúlt napokban országszerte megtapasztalhattunk.

Hogyan eshet a kánikulában jég? Először is fontos tisztázni, hogy a jégeső hullása zivatarfelhőhöz kötött, amely pedig nálunk jellemzően nyáron alakul ki.

A zivatar kialakulásának egyik esete, hogy olyan terület fölött jön létre, amely fölé korábban hideg levegő érkezett. A talajközeli rétegek erős feláramlása hozza létre ilyenkor a zivatarfelhőt.

Bármiféle csapadék képződéséhez vízgőzre és a légkörben lebegő szilárd részecskére (úgy nevezett aeroszolokra) van szükség. A vízgőz forrása a folyamatosan párolgó folyók, tavak, tengerek, óceánok és a leveleiken keresztül párologtató növények. A légkörben keringő aeroszolok pedig többek között a vulkánokból, a virágpollenekből, a sivatagokból vagy a felszín felé igyekvő meteoritokból származhatnak.

Jégeső képződéshez viszonylag nagyméretű aeroszolokra van szükség, és fontos az is, hogy szerkezetük jól hasonlítson a jég kristályszerkezetéhez. A felhőkben túlhűlt vízcseppek ütköznek az aeroszolokkal, és felületükön fagyás indul meg. Újabb túlhűlt vízcseppekkel való találkozás során a jégdarabok egyre nőnek.

A titok nyitja: heves, függőleges légmozgás

Ahhoz, hogy a jégdarabkák a földfelszínig tartó útjuk során nyáron ne olvadjanak el, meglehetősen sok időt kell fagypont alatti hőmérsékleten tölteniük. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha nagy magasságig (akár 7000 méterig), bőven negatív hőmérsékleti tartományba felható feláramlás alakult ki - ilyen feláramlások pedig csak zivatarfelhőkre jellemzőek.

A jégszemek egyideig keletkezésük helyén lebegnek, vagy a feláramlás még felfelé is viszi őket. Megfelelő méretet elérve azonban, legyőzve a levegő ellenállását, lefelé kezdenek hullani.

A földet ért jégszemek jellemzően 5-50 mm átmérő közöttiek, azaz borsónyi szemektől tojás nagyságú jéggömbökig változatos méretű és alakú jégformák hullhatnak.

A jégeső jellemzően nyári délutánokon hirtelen érkezik, és 5-8 percnél nem tart tovább. Kár viszont e rövid idő alatt is hatalmas keletkezhet.

Villámcsapás elkerülése

Kedves Olvasóim!

Viharos időszakban figyelni kell az időjárás-jelentésre. Mindez különösen fontos a szabadtéri események szervezőinek, hiszen így dönteni lehet a programok megtartásáról, illetve elhalasztásáról, továbbá fel lehet készülni az esetlegesen előforduló vészhelyzetre.

A vihar közeledését jelezheti a heves szél, az eső és a felhők megjelenése. Ha egy távoli vihar mennydörgése egyre erősebbé válik, vagy a villámlás és a dörgés között eltelt idő kevesebb, mint 30 másodperc, tanácsos menedéket keresni. Kisebb, fedéllel nem bíró alkotmányok, mint pl. egy kilátó, nem alkalmasak erre a célra. Biztonságosabb nagyobb, zárt épületekben vagy fémvázzal rendelkező, felhúzott ablakú járművekben (gépkocsiban, furgonban vagy kamionban) keresni menedéket. Nem tanácsos újrakezdeni a szabadtéri programot az utolsó dörgéstől vagy villámlástól számított 30 percen belül.



A villámcsapás okozta sérülés megelőzése érdekében a szabadban, kerüljük a fémtárgyakat, a vizet és a nyílt területeket, például a mezőket. Ha lehetetlen elhagyni a nyílt teret, tanácsos leguggolni olyan alacsonyra, ahogyan csak lehet, de ne feküdjünk a földre. Jó a legközelebbi személytől legalább 5 méteres távolságot tartani, és egy facsoport alatt menedéket keresni, de ne tegyük ezt magányosan álló fa esetében.

A házon belüli villámcsapás elkerülése érdekében a vihar ideje alatt kerüljük a vízzel való érintkezést, a telefonbeszélgetést, a számítógépes munkát vagy a szórakoztató elektronikai eszközökhöz kapcsolt fejhallgató használatát. Biztonságosabb, ha távol maradunk az ajtótól és az ablakoktól, és kikapcsoljuk az elektromos berendezéseket, illetve kihúzzuk őket a fali csatlakozóból, még mielőtt a vihar megérkezne.


Remélem hasznos info volt mindenkinek :)


Üdv: Tünde