A Halloween szó jelentése angol
eredetű (All Hallows Eye = Mindenszentek estéje).
Megemlítésre méltó,
hogy már Kr. e. az 5. században megemlékeztek erről a napról a kelta
írek, mivel náluk a nyár október 31-én ért véget. Ez volt a kelta újév,
melyet Samhain-nak neveztek.
Manapság erre az éjszakára a lökött jelmezek, világító tökfejek,
tűzijáték és ricsaj jellemző. Egyfajta magyarázat szerint az elmúlt
évben meghaltak ezen a napon visszatérnek, hogy új testbe bújjanak, s
így új életet kezdjenek. Az élő emberek megpróbálják távol tartani a
szellemeket, hogy azok ne bújhassanak az élők testébe. Ezért
otthonaikban kioltották a tüzet, hogy a kísérteteknek elmenjen a kedvük a
hideg, sötét házakba való behatolástól, sőt maguk az emberek
hátborzongató jelmezekbe bújtak, és az egész estét végigparádézták, hogy
elijesszék a testre vadászó lelkeket.
Magyarországra kétségtelenül Amerikából került át a megünneplése.
Azonban mint tudjuk, nem Amerikában született meg ez a szokás. Ide az
1840-es években a nagy éhínség elől menekülő, kelta hagyományokat őrző
ír bevándorlók vitték magukkal. Halloween elképzelhetetlen az édességet
kéregető gyerekek nélkül, amit viszont nem az írek honosítottak meg. Ez
egy olyan keresztény szokás, mely létezett már a 9. században is.
November 2-án ún. „léleksüteményért” jártak házról-házra a korai
keresztények, amiért cserébe imádkoztak a nagylelkű adományozó
családjában elhunyt lelkekért. Ide kapcsolódik az a hiedelem, hogy az
imádság segíti a Mennybe kerülését azoknak a lelkeknek, akik haláluk
után a pokol tornácára kerültek.
Na és a tök, amely eredetileg tarlórépa volt. Ez nem a keltáktól, sőt
nem is a keresztény hagyományokból származik, hanem egy ír népmeséből
(folklór).
Jack, vagyis a lámpás története:
Halloween szimbóluma,
hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely
eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz
szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek,
hogy azok hazatalálhassanak.
Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám
tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is
megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy
hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az
ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a
fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután
az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a
mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a
pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá,
amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó
fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen
kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt
fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával
a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak
időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt
nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.
És hogy teljes ennek a multikulturális ünnepnek a képe? Manapság
Amerikában Halloween-kor sok programot szerveznek a gyerekeknek, melynek
fő része a tökvájó verseny. Ez a szokás pedig évről-évre terjed tovább,
és más kultúrákba is beépül.
|
