2011. február 24., csütörtök

Borúra derű

Kedves Olvasóim,

Sajnos még mindig küszködünk a betegséggel és a magas lázzal de mai napon az emberség példáját kellett átélnem és ez jól esett.

Lázasan ébredtem fel kiskutyám hangjára aki rettenetesen ugatott, sajnos mire kikászálódtam az ágyból, hogy megnézzem ki az, már nem volt senki a kapu előtt, kocsi hangját hallottam eltávolodni.

Később kb. egy tíz perccel, ismét ugatni kezdett kiskutyám. Kinéztem az ablakon és láttam hogy, az Önkormányzattól jöttek ki hozzám.

(Korábban bent jeleztem, hogy lázasan tudok csak elmenni az alkalmasságira.)
Az eredményt ma készültem bevinni az önkormányzathoz, de annyira betegek vagyunk, hogy nehezen megyünk bárhova is a gyerekekkel...

És lám megelőztek mert kellettek már a papírjaim a szerződés megírásához:

Nagyon kedves volt a hölgy és kérdezte sikerült-e megcsinálni az alkalmasságit, voltam-e orvosnál, megvannak-e a papírjaim....stb.
Átadtam a papírokat, megbeszéltük a dolgokat és mikor mondtam, hogy én reggel 7 órára nem tudok menni a gyerekek miatt, megértő volt a hölgy és azt mondta majd megnézi hova tud elhelyezni, ahol 8-tól tudok kezdeni, napi 4 órában.

Ez nekem ma nagyon jól esett, mert alig állok a lábamon és nagyon örültem, hogy kijöttek a papírokért.Gyermekeim is betegek és nem akartam őket se kitenni ennek a hidegnek ami sajnos megint beköszöntött.

Köszönöm a megértést és a rugalmas hozzáállást!


Tisztelettel: Papp Tünde

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése