2011. február 11., péntek

Zsúfoltság a farsangi bulin...

Kedves Olvasóim!

Ma reggel nagyon izgatottan keltek  fel gyermekeim, hiszen "Ma van az oviban a farsang!!!" -kiáltották.

Hetek óta erre készültünk, kisfiam már délelött magára öltötte egyszer a cowboy-jelmezét mert nagyon izgult hiszen neki ez lesz az első farsangi élménye. Kislányom még pár soros versikével is készült, hogy azt majd ő elmondja az ő Óvónénijének. Egyébként ő boszorkány jelmezben volt.

Eljött a pillanat, elindultunk.
Sajnos meg kell mondjam, hogy amilyen lelkesedéssel és nagy kedvvel készültünk,olyan csalódottan tértünk haza. Ennek számos oka van de legnagyobb oka talán a szervezetlenség és az óriási tömeg.

Átöltözve ácsorogtunk kb. fél órát a folyosón, várva a jelzést hova kell menni, hol van a gyülekező stb....Miután nem kaptunk semmiféle instrukciót, kislányomat betereltem a piros csoportba, ne kelljen a tömegben kint ácsorognia, mivel már elfáradt kint és leakart ülni.
Az óvonénik elvoltak foglalva a szülőkkel, a zsákbamacska-kupakok árusításával. Sokan vették tízesével, volt szülő akinek nem is jutott....
Megpróbáltam kisfiamat is a kék csoportjába beterelni, de oda nem lehetett bemenni.....
Zsuzsi néni kint a folyosón gyűjtögette össze kiscsoportosait a nagy tömegben.
Én személy szerint már nem bírtam tovább és rábíztam kisfiamat a kedves dadusunkra és elindultam a tornaterem felé.
Gondoltam, mivel ott lesz a felvonulás, a műsor, ott várom gyermekeimet, nem tömörülök a folyosón, mint sokan tették....Hagyom őket az óvonőkre, hiszen ők tudják mikor indulnak stb...
Iszonyatos tömeg volt, megmondom őszintén nekem is sok volt...A  tornaterem is szűknek bizonyult, sokan be sem fértek,  de mivel mindenki szerette volna kicsiny babáját fotózni ezért mindenki ahogy tudott próbálkozott...A nagy tömeg miatt nem volt élvezhető semmi sem!
Kedves Igazgatónő megkezdte a bált, köszöntötte a szülőket, megjegyezve a nem várt nagy létszámot.
A bál azonban azzal kezdődött hogy kupakokat cserélgettek a szülök, hogy jusson annak is zsákbamacska aki nem tudott már venni. Ezt már az elején ki lehetett volna küszöbölni azzal, hogy egyenlőre nem engedünk vásárolni csak gyerekenként max.3-at és ha marad azok a szülök akik még akarnak venni, vehettek volna....
Mindegy megvártuk míg mindenki csereberél, aztán jöhettek a babák...
Elkezdődött a felvonulás. Szebbnél szebb jelmezben sétáltak be a kis apróságok, de ahogy jöttek be a többi csoportok úgy telt meg egyre-jobban a terem és az utolsó csoport gyermekeit már szinte nem is lehetett megcsodálni..Miért nem lehet egy jelmezversenyt csinálni, miért nem lehet számozva, egyesével bemutatni a gyerekeket, igazi műsort csinálni, vannak tehetséges édes gyermekek,akik előadhatnának egy verset vagy dalocskát, amit a szülő és más felnőtt is érdekesnek talált volna és örömmel nézte volna meg, egy apróság műsorát. Most nem azért mert az én kislányom, de ő direkt erre készült és nem akarta ő nagy tömeg előtt elszavalni, ő csak a saját csoportjában  akart volna fellépni, de mivel ezt nem tehette meg kiállt a nagyközönség elé és megtette, elmondta hiba nélkül a versét!
És nem hiszem, hogy az én gyermekem az egyetlen.Nagyon sok gyermek megtehette volna ezt, de nem erre készültek.
Helyette táncikálniuk kellett a Frederikó bohóc muzsikájára. Ez is olyan kesze-kusza volt, alig fértek el a gyerekek.



Sajnos a Frederikó sem valami hű de....Őt sem akarom megbántani, de már unalmas...A gyerekek mondják, nem én! "már megint a Frederikó!" Nem kell a tánchoz Frederikó, táncolni lehet Cd-re is.
Nagyon jó ovis-bulis cd-ék léteznek és nem kerül még pénzbe se.
Sok pici gyermek bújt anyukához vagy apukához sírva, köztük a kisfiam is sírva jött hozzám, mert megijedt a nagy tömegtől! Pánikba estek....Nem szabadna a gyerekeket ilyen tömegbe engedni!Én megmondom őszintén a táncot megvártuk és hazajöttünk,mert nem lehetett élvezni. A büféről már nem is beszélek. Felnőtt emberek négyesével tódulnak befelé az ajtón és jópofán mondják, hogy
"Terike! Kérek egy fröccsöt", miközben majd nem kiütik a gyermekem kezéből a málna szörpös poharat, mert szegénykém próbál kifelé menni, de nem tud.

Tudom, hogy nem vagyok egyedül ezen a véleményen, mert az öltözőben más anyukával is beszéltem és most idézek: "Sok hűhó, semmiért" mondta egy. Alig várták ők is, hogy eljöhessenek, ennek érdekében az anyuka még a megvásárolt kupakokat is idő elött elárusította gyorsan a folyosón, mert már nem akarták megvárni a zsákbamacskát sem.
Tömeg-nyomor volt.
Remélem jövőre másképp alakul és egy nyugisabb Farsangunk lesz.
Szerintem nyugodtan lehetne külön-külön csoportokban tartani a bulit. Akár külön napokon. Biztos vagyok benne mindenkinek első a saját gyermeke!Aztán esetleg a csoportban lévő barátnők, barátok, de nem az egész óvoda.
Jelmezversenyt lehetne tartani, műsort csinálni.Nem csak a gyermek de a szülő is készül erre!Én személy szerint már múlt év novemberében megvettem a jelmezt és gyűjtöttem a kiegészítőket, alakítottuk át az itthoni kis seprűt varázsseprűvé...stb....és miért??? semmiért nem csodálta meg szinte senki...De ha van egy ilyen jellegű  műsor, hogy egyesével bemutatják a gyermekeket, mint egy divatbemutatón, egyesével szépen stb...élvezetesebb lett volna nekünk is és nekik is!Büszkén viselték volna a jelmezüket. Így viszont nem érezték, hogy valakik!Dorina majdnem többször is elsírta magát, mert nem érezte hogy szép,nem dicsérték meg a jelmezét. Csak akkor amikor odament személy szerint az óvónénihez és mondta: nézd?
De ha ez egyesével történik és mindenki kap egy tapsot, az egész más!Az egy sikerélmény!
Igenis adjon elő mindenki egyesével valamit (verset,dalocskát).
A verseny-szellem már most jó ha kialakul bennük, hiszen ha jól belegondolunk az egész erről szól.
Az egész életünk egy nagy verseny!Legyenek már most bátrak,merjenek kiállni!
Viseljék büszkén azt a jelmezt!

Nekem ez a véleményem.

Üdv: Tünde

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése